Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40

Névmutató: Anastase, Roberta

2007. szeptember 18.

A román nyelv védelmét szorgalmazó határozat-tervezetet nyújtott be az Európai Parlamentbe Roberta Anastase európarlamenti képviselő. Felhívta a figyelmet a román kisebbségek nyelvi jogainak megsértésére, kérvén az Európai Uniótól, hogy konkrét lépésekkel járuljon hozzá a kisebbségek jogainak védelméhez, az európai nyelvek, különösen a román nyelv megóvásához, amely szerinte állandó támadásnak van kitéve Európa egyes részein. „Nem természetes, hogy a XXI. század Európájában az embereknek drágán kelljen megfizetniük azért, hogy anyanyelvüket használhassák, és itt különösen a Transznisztriában fennálló helyzetre gondolok” – mondta Anastase, aki konkrét példákkal ismertette, hogy az EU több tagországában megsértették a románok nyelvhasználati jogait. /Tervezet a román nyelv védelméről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2008. december 20.

December 19-én válsághelyzet alakult ki a nagykoalícióban, végül mindkét ház elnöki tisztségét az előzetes egyeztetéseknek megfelelően Mircea Geoana és Roberta Anastase tölti be a következő négy évben. A vita Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke miatt tört ki, akinek a Szociáldemokrata Párt (PSD) odaígérte a szenátus elnöki tisztségét. A demokraták azonban hallani sem akartak erről. A demokraták ódzkodása érthető, hiszen Voiculescu, Traian Basescu államfő egyik legádázabb politikai ellenfele. A Voiculescu családja által birtokolt médiatröszt az államfő egyik legfőbb bírálója. Emellett a PC elnökét a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elmarasztalta, megállapítva róla, hogy Felix fedőnéven együttműködött a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal. Végül Mircea Geoana lett a szenátus elnöke, a szenátus egyik alelnöke Dan Voiculescu lett, az RMDSZ pedig Verestóy Attila révén megkapta a szenátus házbizottságának háznagyi tisztségét. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ-es frakcióvezető elmondta: a képviselőházban a frakcióvezetők egyezsége értelmében az RMDSZ a képviselőház állandó bizottságában is a háznagyi tisztségre jogosult, emellett várhatóan megkapja a külügyi bizottság elnöki tisztségét, a tanügyi és a mezőgazdasági bizottság alelnöki posztját, és még két szakbizottság titkári funkcióját. A külügyi bizottság elnöki tisztségére Borbély Lászlót jelölik, az oktatási bizottság alelnöki tisztségének Kötő József, a mezőgazdaság alelnöki funkciójának pedig Kelemen Atilla a várományosa. /B. T. : Máris csikorog a nagykoalíció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. június 12.

Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2009. november 12.

„A hétvégétől államtitkárok veszik át azon ügyvezető kéttárcás miniszterek tisztségeit, akiket a szociáldemokrata miniszterek lemondása után neveztem ki a szabadon maradt tárcák élére” – mondta el Traian Basescu államfő a köztelevízióban. Az államtitkárok „előléptetésére” azért is szükség van, mert egyelőre nincs kilátás arra, hogy a Liviu Negoita által javasolt minisztereket meghallgassák a parlamenti szakbizottságokban. Roberta Anastase, a képviselőház elnöke bejelentette: jövő héten fizetés nélküli szabadságra mennek a parlamenti képviselők. Hangsúlyozta, ezzel a kormány által javasolt költségcsökkentő intézkedéseknek tesznek eleget, amely szerint a közalkalmazottaknak év végéig nyolcnapos fizetetlen szabadságra kell menniük. /M. Á. Zs. : Államtitkárok kerülnek az „árva” tárcák élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2010. március 24.

Apró előrelépés alkotmány-ügyben
A képviselők számának csökkentése és a kétkamarás rendszer megszüntetése kivételével bármiről hajlandóak vagyunk tárgyalni az alkotmányreform kapcsán – jelentette be tegnap Roberta Anastase képviselőházi elnök azt követően, hogy a parlamenti pártok frakcióvezetői „fontos lépést” tettek az alkotmánymódosító bizottság felállítása érdekében.
„Megegyeztünk, hogy egyik párt sem utasíthatja vissza a másik párt javaslatát, ami óriási előrelépésnek számít az eddigiekhez képest” – mondta el a házelnök, hozzáfűzve azért, hogy a Demokrata Liberális Párt (PDL) tartani kívánja magát a tavaly novemberi népszavazás eredményéhez. Anastase még elmondta, hogy bár konkrét döntést nem hoztak, „kicsikartak egy félszájjal kimondott ígéretet” arra vonatkozóan, hogy a jövő keddi együttes plenáris ülésen napirendre tűzik az alkotmánymódosító bizottság felállításának kérdését.
Az alsóház elnöke szerint huszonegy vagy huszonöt tagú lenne a testület, és egyelőre nem foglalkoztak azzal, hogy független honatyák helyet kapnak-e az alkotmánymódosító szakbizottságban. Călin Popescu-Tăriceanu, a PNL képviselőházi frakcióvezetője azzal egészítette ki Anastasét, hogy jelen állás szerint a pártok összeállítják javaslataikat és azután megvizsgálják, melyek élvezik az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség támogatását.
„Mint közismert, az alaptörvény cikkelyeit csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni, ezért a fölösleges viták elkerülése érdekében döntöttünk úgy, hogy a kétharmados szűrőt hamarabb is felállítjuk” – fejtette ki Tăriceanu. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. március 30.

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az egyetemi autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát. A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

2010. április 9.

Boc támogatja a lusztrációs törvényt
Emil Boc miniszterelnök bejelentette, támogatja a lusztrációs törvényt, ő maga nem töltött be vezető funkciót a kommunista ifjak szervezeteiben, egyetemistaként nem élvezte a kommunista rendszer kiváltságait, így számára „nem okozhat gondot” a törvény alkalmazása.
A miniszterelnök nyilatkozatát sajtóközlemény formájában továbbította a kormány azt követően, hogy a Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Mindig is támogattam és támogatom a lusztrációs törvényt, csatlakozom azokhoz, akik sürgetik az elfogadását és alkalmazását. 1989-ben 23 éves voltam, egyetemista és semmilyen funkcióm nem volt a fiatal kommunisták szervezeteiben, így egyesek állításaival ellentétben, a lusztrációs törvény alkalmazása sem okozhat gondot. Sem a Kolozs megyei KISZ-ben, sem a Kommunista Egyetemisták Szövetségének (UASCR), kolozsvári szervezetében nem volt vezető tisztségem, ahogy azt helytelenül a sajtóban állították”, hangsúlyozta a kormányfő.
Kijelenti azt is, hogy egyetemistaként nem élvezett kommunistáknak járó előnyöket, nem volt külön szobája, irodája, lakrésze a bentlakásban.
Adrian Năstase, a PSD országos választmányának elnöke blog bejegyzésében kifejtette, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke azért sürgette a lusztrációs törvény elfogadását, mert Traian Băsescu így szeretne szabadulni Emil Boctól.
“Igen, jelen pillanatban Emil Boc az a legmagasabb állami funkcióban levő személyiség, akinek vezető tisztsége volt a KISZ-ben. Ifjú reménység, aki lám, annyi idő után bizonyított. Szellemiséget nem, csak gazdát cserélt”, írja Năstase.
Teodor Mărieş, a 21 Decembrie 1989 Szövetség elnöke kedden a képviselőház elnökével, Roberta Anastaseval folytatott tárgyalás után bejelentette, abbahagyja az éhségsztrájkot, mert sikerült megállapodniuk, hogy a parlament május 20-ig elfogadja a lusztrációs törvényt.
Roberta Anastase, kifejtette a keddi tárgyalás technikai jellegű volt, melyet újabb követ április 13-án, amikor a lusztrációs törvény módosító javaslatait is elemzik.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2010. április 23.

Megszabadítanák az RMDSZ-t a parlamenti választások nyűgétől?
Rögzített számú parlamenti mandátumot kaphat a romániai magyar kisebbség annak fejében, hogy az RMDSZ támogassa a Demokrata Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő által kezdeményezett alkotmánymódosítást, vetette fel Ioan Oltean PDL-alelnök.
Noha a PDL képviselőházi frakcióvezetője, Mircea Toader azt hangoztatta: Oltean nem a párt, hanem magánvéleményének adott hangot, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, a szövetségnek már korábban is javasoltak hasonló megoldást, amelyet egyébként megfontolandónak tart.
Ioan Oltean a Gândul című lapnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz hasonlóan, ahogy a többi nemzeti kisebbség számára törvény garantálja a parlamenti képviseletet, a magyarság rögzített számú parlamenti mandátumot kaphatna, ha az RMDSZ támogatná az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyet a kormány dolgozott ki. „Kompromisszumos megoldást kell találni. Garantálhatjuk a választási törvényben, hogy lesz bizonyos számú képviselőjük, akárcsak a többi nemzetyi kisebbség esetében. A magyar kisebbség bizonyos számú mandátumot kaphat, reprezentativitásuk függvényében, amely állandó” – fogalmazott a lapnak Ioan Oltean.
Mint arról tájékoztattunk, az Emil Boc vezette PDL-RMDSZ-kormány szerdán eljuttatta az államfőnek az alkotmány módosításának tervezetét, amely megszüntetné a törvényhozás felsőházát, az egykamarás parlament létszámát pedig 300-ra korlátozná. Markó Béla RMDSZ-elnök szerdán jelezte: a kormány teljesítette kötelességét, és továbbította az államelnöknek a tavaly novemberi népszavazás eredményét figyelembe vevő tervezetet, de a szövetség továbbra is a kétkamarás törvényhozást támogatja, és nem feltétlenül 300-ra csökkentené a parlamenti mandátumok számát.
Roberta Anastase, a képviselőház PDL-s elnöke azt nyilatkozta a Gândul-nak: „Minden pártnak megvannak a saját prioritásai. A mienket a november 22-i népszavazáson eredménye szabja meg. Az alkotmánymódosító bizottság keretében megpróbáljuk meggyőzni nem csak az RMDSZ-t, hanem a többi ellenzőt is”.
Ioan Oltean felvetésével kapcsolatban Mircea Toader, a PDL képviselőházi frakcióvezetője csütörtökön leszögezte: kollégája saját véleményének adott hangot, nem a párt álláspontját képviselte, de megvitatásra kerül az alkotmánymódosító bizottságban
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke „érdekesnek” nevezte Oltean felvetését, amelyet – mint mondta – meg kell fontolni. „Ez a megoldás már korábban is több ízben felmerült ötletként” – tette hozzá Kelemen.
Varujan Vosganiant, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökét az állapotos nők számára az autóbuszon fenntartott helyekre emlékezteti az a lehetőség, hogy az RMDSZ garantált mandátumokat kapjon. Hangsúlyozta: minden, a parlamentbe jutáshoz küszöböt elérő, a törvényhozásba bejutó párt számára azonosak a képviselet feltételei. A nemzeti kisebbségekre külön szabály érvényes, mivel ők nem érik el parlamenti küszöböt, tette hozzá. Oltean felvetése Vosganian szerint azért képtelenség, mivel „a törvény szerint a kisebbségek szervezetei politikai pártnak számítanak, akkor meg ezt töröljük és adjunk a magyaroknak mandátumokat, ahogy az állapotos nőknek helyeket tartanak fenn az autóbuszon? Miért? A magyarok átlépik a parlamenti küszöböt”.
Krónika (Kolozsvár)

2010. április 28.

„A legőszintébb ügyvéd
Băsescu Moldova EU-csatlakozásának támogatását ígérte Ghimpunak
Románia és Moldova nyilatkozatot írt alá tegnap Bukarestben, amelyben szorgalmazzák a két ország stratégiai és partneri kapcsolatát Moldova európai uniós csatlakozása érdekében. A közös nyilatkozatot Traian Băsescu román és Mihai Ghimpu ideiglenes moldovai államfő írta alá.
A román elnöki hivatalban lezajlott eseményt követően Băsescu bejelentette, hogy a nyilatkozatban a két ország közötti kiváltságos kapcsolatokról van szó, és az EU-csatlakozás terén az együttműködés elmélyítését írja elő. Cselekvési terv rendelkezik majd a stratégiai partnerség gyakorlatba való átültetéséről, amelyet a két ország miniszterelnökei írnak alá.
Ghimpu a Bukarestben aláírt román–moldovai megállapodások közül ezt a nyilatkozatot nevezte a legfontosabbnak. Közölte, hogy Moldova más EU-tagállamokkal is hasonló dokumentumok aláírását tervezi, amelyek célja: Moldova EU-csatlakozási törekvéseinek a támogatása.
A moldovai politikus a román parlament alsó- és felsőházának elnökeivel is aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében létrehozzák a két ország közös integrációs parlamenti bizottságát. Ennek a testületnek is az a fő feladata, hogy elősegítse Moldova EU-csatlakozását. A közös parlamenti bizottságban a két törvényhozás legfontosabb szakbizottságainak az elnökei kapnak helyet.
Roberta Anastase, a román képviselőház elnöke megerősítette, hogy Románia Moldova „leghűségesebb és legőszintébb ügyvédje” az integrációs folyamatban. A két ország vezetői pénzügyi támogatásról szóló megállapodást is aláírtak, amelynek értelmében Románia 100 millió euróval segíti keleti szomszédját. A felek abban is megállapodtak, hogy megkétszerezik a moldovai fiataloknak fenntartott romániai ösztöndíjak számát.
Ghimpu – aki a román parlamentben is beszédet mondott, és történelmi pillanatnak nevezte az eseményt – azt is kérte Traian Băsescutól, hogy Bukarest vezessen be öt évig érvényes vízumot a moldovai állampolgárok számára, tekintettel arra, hogy Románia hamarosan a Schengen-övezet részévé válik. A román államfő arról biztosította moldovai kollégáját, hogy megvizsgálják a lehetőséget.
A moldovai elnök elítélte a volt chişinăui rezsim románellenes akcióit, hozzátéve, hogy a „kommunisták ideje lejárt, uralkodásuk fekete folt marad Moldova történelmében”. Ghimpu külön megtiszteltetésnek tartotta, hogy húsz év szünet után elsőként szólhat a honatyákhoz a román parlament két házának együttes plenáris ülésén.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. április 30.

Nincs egyetértés az oktatási törvénycsomagról – A felsőoktatásban dolgozók féltik az autonómiát
Hiányzik a konszenzus a közoktatás és a felsőoktatás mélyreható megreformálását célul kitűző törvénycsomag esetében, amit a kormány közvitára bocsátott. A tervezettel a kormányzó pártok mellett csak a koalíciót támogató függetlenek értenek egyet és az államfő, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az oktatási reform.
A parlament épületében tegnap rendezett közvitán a két legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem vett részt, mivel nem értenek egyet a kormány által beterjesztett tervezettel. Varujan Vosganian, a PNL alelnöke elmondta: azért nem vettek részt a vitán, mert „nem akarnak a kormány propaganda eszközeivé válni”. Kifogásolják a közvita határidejének a rövidségét. A liberálisok egyébként a korábban alkotmányellenesnek nyilvánított törvénytervezetet – amit akkor a Demokrata Liberális Pártból (PD-L) és a PSD-ből alkotott nagykoalíció dolgozott ki – is ellenezték. Vosganian volt az, aki a Roberta Anastase házelnök által korábban szervezett parlamenti közvitáról kivonult Traian Băsescu jelenlétében.
A két legerősebb ellenzéki erő mellé a szintén ellenzéki Konzervatív Párt (PC) is csatlakozott. Daniel Constantin, a PC elnöke szerint a kormány a tervezet kidolgozásakor „összemásolta” különböző forrásokból a jogszabálytervezet bizonyos előírásait, hiszen azok némely pontokon ellentmondanak egymásnak. A PC elnöke úgy véli, a tervezet valójában nem szünteti meg a rendszer központosítottságát.
A vitán ismét az államfő egyik kijelentése sokkolta leginkább a közvéleményt. Traian Băsescu az elnöki hivatal felkérésére létrehozott egészségügyi szakbizottság jelentésére hivatkozva kijelentette, hogy Romániában az orvosok diagnózisainak a 40 százaléka téves, ami szerinte szintén az oktatási rendszer gyenge színvonalára vezethető vissza. Băsescu szerint le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a romániai orvosok jók. Szerinte már a franciaországi jelentések és különböző tanulmányok (ott dolgozik ugyanis több ezer romániai orvos – a szerk.) is megerősítik, hogy a Romániából érkező orvosok nem elég felkészültek. Az államfő szerint, a diákok teljesítménye alapján, az Európai Unióban a román oktatási rendszer az egyik leggyengébb.
Emil Boc miniszterelnök a felsőoktatásban dolgozók azon vádjára, hogy a tervezet csorbítja az egyetemi autonómiát, kijelentette: a jogszabálytervezet nem korlátozza semmilyen módon az egyetemek önrendelkezését, viszont a rendszerből kiiktatja a különböző „klikkeket”. Băsescu is hasonlóan nyilatkozott, elmondta, hogy a rektoroknak nem lenne szabad összetéveszteniük az egyetemi autonómiát az ott kialakult különböző érdek „csoportosulásokkal”, hiszen a tervezet csak ez utóbbiak érdekeit érinti, és nem az egyetemi autonómiát.
A PNL központi vezető testületébe beválasztott Andrei Marga, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora tegnap úgy nyilatkozott, hogy a párt által oktatási témában előkészített, a parlamenti vita rendezésének a kötelezettségét előíró egyszerű indítvány szövege kész van, és Crin Antonescu, a PNL elnöke fogja eldönteni, hogy mikor terjesztik a dokumentumot a parlament elé.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

2010. május 4.

Az átvilágítás sötétebb oldalai
Húsz esztendővel a rendszerváltás után, enyhén szólva is megkésettnek tűnik az átvilágítási törvény, amelyet most készül elfogadni a parlament, és amely nem más, mint az 1990 tavaszán elfogadott Temesvári Kiáltvány híres nyolcadik pontjának idejétmúlt, „megszelídített” változata.
Van-e még egyáltalán az átvilágításnak két évtizeddel a romániai kommunista rendszer bukása után, amikor a törvény által érintett személyek java része már nyugdíjas, vagy nyugdíjba készülődik – teszik fel a kérdést politikai körökben, illetve politikai megfigyelők.
Hirtelen támadt sürgősség
Az értetlenkedés annál inkább is jogos, mert a jogszabályt most éppen az a Demokrata -Liberális Párt sürgeti, amely – a szociáldemokratákkal együtt – 2008-ban megakadályozta a Nemzeti Liberális Párt által 2005-ben kezdeményezett törvényről a parlamenti vitát. A dolog pikantériája az, hogy a liberális kezdeményezők között ott volt Mona Muscă is, akiről később kiderült, hogy a politikai rendőrség spiclije volt.
Az akkori tervezetet a szenátus megszavazta ugyan, a képviselőházban azonban sikerült közel fél évtizedre elnapolni a vitát, amelyet 2006-ban és 2008-ban is az alsóház plénumának napirendjére tűztek, mindhiába. Most viszont a demokrata liberálisok számára egy csapásra fontos lett a törvény megszavaztatása, olyannyira, hogy a képviselőház demokrata-liberális elnöke, Roberta Anastase szoros, május 20-i határidőt tűzött ki erre.
A nagy sietségben most aztán a honatyák megfeledkeztek arról, hogy létezik még egy átvilágítási törvénytervezet, amelyet úgyszintén 2005-ben nyújtott be a parlamenthez a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának három akkori vezető politikusa, Cosmin Guşă, Lavinia Şandru és Aurelian Pavelescu. Az átvilágítási jogszabály elfogadtatására egyébként korábban, 1994-ben és 1997-ben is történtek kísérletek.
A kivételek
A most vitára kerülő törvény nem csak megkésettsége miatt tekinthető okafogyottnak, de azért is, mert jelentősen korlátozza az átvilágítandó személyek körét. A demokrata-liberálisok által szorgalmazott jogszabállyal szemben az ellenzéki erők mindenekelőtt azért emelnek kifogást, mert a jogszabály nem vonatkozna a legfontosabb közméltóságok betöltői közül Traian Băsescu államfőre és Emil Boc miniszterelnökre.
Ezt elsősorban azért tartják elfogadhatatlannak, mert civil társadalmi szervezetek többrendbeli jelzése nyomán korábban több ízben is felmerült annak gyanúja, hogy Traian Băsescu a kommunista rendszer idején a Navrom román állami hajózási társaság Anvers-i kirendeltségének vezetőjeként a Szekuritáté embere volt, Emil Boc pedig romániai diákszövetség vezetőségi tisztségviselőjeként szolgálta ki a Ceauşescu-féle diktatúrát.
Jóllehet a szenátusban elfogadott változat még érintette volna őket, az alsóház jogi bizottságának döntése nyomán mentesülnek az átvilágítástól a volt diplomáciai és kereskedelmi kirendeltségek vezetői és helyetteseik, akárcsak a Romániai Kommunista Diákszövetség központi és egyetemi vezetői.
A törvény lényegi eleme, hogy mindazok a személyek, akik az 1947. december 30-a és 1989. december 22-e közötti időszakban a kommunista rendszer hatalmi köreinek, az elnyomást fenntartó apparátusnak a tagjai voltak, öt évig nem viselhetnek a demokratikus államhatalmi ágakban (államelnöki hivatal, törvényhozás, közigazgatás, igazságszolgáltatás) köztisztséget. Nem tölthetnek be vezető pozíciót a hadseregben, a közszolgálati médiában és a különféle titkosszolgálatok, a rendőr-főfelügyelőség élén sem. A jelöltek múltját a törvény gyakorlatba ültetéséért felelős bizottság ellenőrzi majd.
Ha azonban a törvény által érintett személy választott funkciót tölt be, akkor mandátuma lejártáig a helyén maradhat, a tiltás csak az azt követő öt évre lép érvénybe. Gyakorlatilag tehát a honatyák, a polgármesterek, a helyi és megyei tanácsosok letölthetik teljes megbízatásukat. Kinevezett tisztség esetén pedig kilencvennapos türelmi idő áll rendelkezésére a távozáshoz.
Egyáltalán nem vonatkozik a jogszabály az állami kormányügynökségek, a minisztériumok igazgatóira, akik megválaszthatók a következő ciklusokban is. Mentesülnek a jogszabály kihatásai alól azok is, akiket 18 éves életkoruk előtt szervezett be a Szekuritáté.
Elítélő vélemények
A jogszabály még így, megcsonkítva is visszatetszést váltott ki hazai politikai körökben. A szociáldemokraták az Alkotmánybírósággal fenyegetőznek, abban a meggyőződésben hogy a tervezet több pontja is az alaptörvénybe ütközik. Volt alelnökük, a kolozsvári csoport egykori hangadó tagja, Vasile Dâncu szerint az eltelt húsz év során a kommunista nómenklatúra tagjai „nagyvállalkozókká képezték át magukat”, így a törvény nem érinti őket.
A kolozsvári csoport másik rangos tagja, Vasile Puşcaş korábbi európai integrációs tárcavezető úgy látja, megkésése miatt a törvény ma már csak arra jó, hogy megszilárdítsa a Romániát az utóbbi húsz év során uraló „gazdasági-társadalmi tulajdonstruktúrát”. Ion Iliescu volt államfő egyenesen szégyenteljesnek találja a jogszabály-tervezetet „húsz év jogállami gyakorlat” után.
Mint kifejtette, mindezt őt nyolcvan éves fejjel hidegen hagyja, de a legelső politikus, akit át kellene világítani az Traian Băsescu államfő lenne. A liberális Adrian Cioroianu egykori külügyminiszter mindehhez hozzáfűzte: a gyermekeiket pártpénzeken felnevelő személyek átvilágítása lenne elsődleges. A demokrata-liberális Silvian Ionescu pedig feltette a pontot az i-re: „Valamennyien ugyanabban a struktúrában tevékenykedtünk” – jelentette ki.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. június 4.

Markó: Megmarad a kormány
Tagadhatatlan, hogy sok elégedetlenség felgyülemlett a pártokban, látszik ez a partnereinknél is, de ennek ellenére nem hiszem, hogy a bizalmatlansági indítvány sikeres lesz. Szerintem megmarad ez a kormány – jelentette ki tegnap Bukarestben Markó Béla szövetségi elnök.
Amikor arról kérdeztük a miniszterelnök-helyettest, hogy az ellenzéki indítvány szavazásakor az RMDSZ milyen álláspontot fog majd képviselni, a politikus elmondta, bár ebben a pillanatban egyáltalán nem boldog, hogy a szövetség ebben a kormányban van, ahogyan amiatt sem, hogy rákényszerültek a megszorító intézkedésekre, úgy látja, ha most hátat fordítanának a kormánynak, az egész társadalomnak rosszabb lenne.
Markó fontosnak tartotta megemlíteni, hogy hosszú viták után elérték azt, hogy a megszorító intézkedések határidősek legyenek, a megvonások december 31-ével lezárulnak. „Eközben természetesen az egész jövő évi költségvetést újra kell gondolni, az egész román közigazgatást át kell alakítani, és mi ezt nagyon határozottan akarjuk is” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Mint ismeretes, a kormány hétfőn vállal felelősséget a bér- és nyugdíjcsökkentéseket jogerőre emelő törvények ügyében. Az ellenzék bejelentése szerint kedden két bizalmatlansági indítványt nyújtanak be.
Megalázó lenne kivonulni
Arra a felvetésre, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványának megszavazásakor nem vonulnak-e ki az ülésteremből azt biztosítandó, hogy a kormánypárti honatyák „nem szavaznak félre”, Markó elmondta, szerinte megalázó lenne ilyen cselekedethez folyamodni. „A szavazás titkos, de abból indulunk ki, hogy kölcsönösen meg kell bíznunk egymásban. Az RMDSZ részéről garantálni tudom, hogy tartjuk adott szavunkat” – fejtette ki az Agerpres hírügynökségnek Markó.
Sajátjaitól fél a PD-L
A szövetségi elnöknek szegzett kérdés előzménye, hogy Roberta Anastase, a képviselőház demokrata-liberális elnöke azt javasolta párttársainak, hogy „ne vegyenek részt ebben a bohózatban. Számításba jöhető „taktikai lépésként” felvetette annak a lehetőségét is, hogy a PD-L-s honatyák tartózkodjanak a bizalmatlansági indítványról való szavazáskor.
Radu Berceanu szállításügyi miniszter elutasította Anastase ötletét, szerinte a tartózkodás a felelősség elhárítását jelenti, ami nem korrekt a szavazókkal szemben. A szóváltás hátterében az húzódik meg, hogy egyre több PD-L-s honatya foglal nyíltan állást a kormány által tervezett bér- és nyugdíjcsökkentések ellen.
Szerdán Iulian Bădescu szenátor épp emiatt hagyta ott a kormánypártot a szociáldemokraták javára. Ugyanakkor megelőlegezte, több – immár volt – párttársa hozzá hasonlóan ellenzi a megszorító intézkedéseket, és megszavazza a bizalmatlansági indítványokat.
Fleischer Hilda
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. október 12.

Kikerülik a honatyákat – A parlament előtti felelősségvállalással fogadtatják el az oktatási törvényt
„Majd megpróbálom én helyettesíteni az ellenzéket” – vette tudomásul Traian Băsescu államfő, hogy a tegnap délre összehívott, a Cotroceni-palotában megtartott tanácskozásról távol maradtak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői. Az ellenzékiek azzal indokolták a tanácskozás bojkottját, hogy arra meghívták az általuk árulóknak tartott Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) vezetőit is.
A találkozó elején az államfő elmondta, hogy véleménye szerint sürgősen megoldást kell találni a szavazás előtt álló jogszabályok (nyugdíjtörvény, tanügyi törvény) ügyében, össze kell állítani a jövő évi állami és társadalombiztosítási költségvetést, és össze kell hangolni a kormány tevékenységét az Európai Unió 2020-as stratégiájának elfogadásából származó kötelezettségekkel.
A találkozó után Emil Boc kormányfő, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke bejelentette, tegnap estére összehívta a koalíciós tanácsot „a kormány törvényalkotási prioritásainak kielemzése és az életbe léptetési lehetőségek áttekintése céljából”.
Hozzátette: a nyugdíjtörvényt nem lehet tovább halasztani, elvárja a parlament részéről, hogy minél hamarabb teljesítse az államfő kérését a nők 65 éves nyugdíjkorhatárának 63-ra való csökkentésére vonatkozóan. A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, a tanügyi törvény és az egységes bértörvény sem tűr halasztást.
Felelősséget vállalnak a tanügyi törvényért
Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy a koalíciós tanács tegnap esti ülésén úgy döntöttek, hogy a kormány felelősséget vállal az oktatási törvényért. A döntést megelőzően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy erre a lépésre azért van szükség, mert a szenátus oktatási szakbizottságában továbbra is késik a jogszabály vitája.
A kormányfő-helyettes hozzátette: a tanügyi törvényt már idén ősszel meg kell szavazni annak érdekében, hogy elő lehessen készíteni a 2011 szeptemberétől való alkalmazását. A nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban Markó ismételten megerősítette, hogy a szövetség sajátjának tartja a nők nyugdíjkorhatárának 63 évre való csökkentésére vonatkozó kezdeményezést, és ekként kész megszavazni az államfő által kért módosítást.
Az egységes koalíció semlegesíti a bojkottot
A PSD és PNL távolmaradását kommentálva az RMDSZ elnöke elmondta, jogukban áll kritizálni és bojkottálni, ez az ellenzék fegyvere. „Viszont ha a koalíciós többség határozottan, egységesen felsorakozik egy-egy jogszabály mögött, az ellenzéki akciók nem akadályozhatják a törvényhozási munkát” – figyelmeztette a koalíciós társakat Markó.
Anastase nem vár szeretetet
Alig pár órával később a parlamentben ismét tetőfokra hágtak az indulatok, amikor az ellenzék által csalónak tartott Roberta Anastase képviselőházi elnök átvette az ülésvezetői teendőket. A liberális és szociáldemokrata képviselők kivonultak az ülésteremből, azt róva fel a demokrata-liberális házelnöknek, hogy a nyugdíjtörvényről való szavazáskor 170-nek „számolta” a plénumban jelen levő mintegy 80 honatyát.
A PNL és PSD jelezte, csak akkor hajlandó részt venni a törvényhozási munkában, ha Anastase lemond tisztségéről. „Jogukban áll kivonulni, de meg kell érteniük, hogy nem azért vagyunk a parlamentben, hogy szeressük egymást, hanem hogy képviseljük a románokat” – jegyezte meg Anastase.
M. Á. Zs. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. október 19.

Băsescuval tárgyalt Schmitt Pál – Mást értettek autonómián
Tegnap délelőtt a Cotroceni-palotában katonai tiszteletadással fogadták a hivatalos romániai látogatásra érkezett magyar államfőt. Schmitt Pál négyszemközt tárgyalt bukaresti kollégájával, Traian Băsescuval, majd küldöttségük tagjai is a tárgyalóasztalhoz ültek, végül közösen tájékoztatták a sajtót. A megbeszélésen szó volt természetesen a két ország kapcsolatairól – a szomszédiakról, az uniós és a NATO-beliekről egyaránt. Sajtóbeszámolók szerint a magyar köztársasági elnök országa támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezethez való csatlakozásban, amely éppen jövő márciusban esedékes, amikor egy fél évre Magyarország látja majd el az Európai Unió soros elnöki tisztét.
Felmerült a magyar állampolgárság könnyített megadására vonatkozó budapesti törvénymódosítás is, ami ugyancsak jövőre, már 2011. január elsejétől lép hatályba. Erről Traian Băsescu kijelentette, hogy semmi kifogásuk sincs ellene, hiszen az anyaország kötelessége gondoskodni a határain kívül rekedt nemzettársairól, és arra is emlékeztetett, hogy Románia már évekkel ezelőtt megadta a könnyítést a moldovai állampolgárok számára.
A romániai magyar, pontosabban szólva székelyföldi autonómiatörrekvésekről szólva Schmitt Pál kifejtette: arra biztatja itteni nemzettársait, hogy elsősorban „jó állampolgárok, törvénytisztelő, gyermekeiket rendszeretőnek nevelő, adófizető polgárok legyenek, utána jöhet, hogy a szívükhöz közelebb álló nyelven szóljanak, és bizonyos területen kapjanak önrendelkezést, ha úgy tetszik, autonómiát” – legalábbis a hivatalos román fordítást idéző hírügynökségi jelentés szerint. Az kiderült, hogy a két államfő autonómia-felfogása eltér. A román elnök valójában a szubszidiaritást érti ez alatt – tehát hogy minden közösség, elsősorban önkormányzat helyben dönthessen az őt illető kérdésekben, ne kelljen magasabb hatósághoz fordulni –, a fideszes politikus viszont szívesen támogatná a nagyobb önrendelkezést a Székelyföldön, ám hangsúlyozta az ezzel járó nagyobb felelősséget is.
Băsescu sorolta a romániai kisebbségeket megillető jogokat, az új tanügyi törvénybe bekerült könnyítéseket, s megjegyezte, hogy örülnének, ha a Románia határain kívül rekedt románoknak ennyi autonómiájuk lenne. Kijelentette továbbá, hogy országunkban nincs kisebbségi probléma. „Mindent megteszünk, hogy minél jobban érezzék magukat Romániában, hogy kultúrájukat, hagyományaikat megőrizzék, és hogy érezzék a többség tiszteletét mindenféle kisebbség iránt” – hangoztatta a román elnök.
A megbeszélés után Schmitt Pált díszebéden látta vendégül a román államfő, majd a magyar köztársasági elnök találkozott a törvényhozás vezetőivel, Mircea Geoană szenátusi és Roberta Anastase képviselőházi elnökkel, továbbá Emil Boc miniszterelnökkel és a kormányfővel. A hivatalos program szerint még este továbbutazott Marosvásárhelyre, ahol többek között ma találkozik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőivel, és leteszi a kollégium alapkövét.
M. Zs., Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. november 9.

Băsescu: a parlament működését be kell indítani
Semmi meglepőt nem mondott Traian Băsescu államfő a képviselőknek és szenátoroknak. Mint várható volt, megismételt: az IMF-fel kötött egyezménynek eleget kell tenni, el kell fogadni a bértörvényt, a nyugdíjtörvényt, és a költségvetési törvényt. Az együttes ülésen az ellenzék nem vett részt, mivel elégedetlen amiatt, hogy a nyugdíjtörvény-szavazáskor csalással vádolt Roberta Anastase házelnököt még mindig nem hívták vissza tisztségéből. Băsescu felszólította a törvényhozó testületet, dolgozzon ki egy, a parlamenti munkálatok akadályozásának feloldására szolgáló moratóriumot. Emlékeztette a képviselőket és szenátorokat, hogy 30-40 nap áll a rendelkezésükre a prioritásként kezelendő törvények elfogadására. Arról is beszélt, hogy szükség van az ország gazdasági hitelességének növelésére. "Arra szeretném megkérni önöket, hogy fontolják meg a törvénykezés elé gördülő akadályok elhárítását. Tapasztalt politikusként meggyőződésem, hogy az állampolgárok azokat a politikusokat fogják értékelni, akik szembenéznek a válsággal, és nem bújnak el előle" - intézte szavait a parlament együttes üléshez az államfő, hozzátéve, hogy a késlekedésnek az egész ország kárát látja.
(hírszerk.) Transindex.ro

2010. november 19.

Függőben az oktatási törvény
Az Alkotmánybíróság (AB) a jövő hétre halasztotta a döntést azzal kapcsolatban, hogy az oktatási törvény ügyében megoldódott-e a jogköri konfliktus a kormány és a parlament között, és folytathatja-e a kormány a felelősségvállalási procedúrát.
Az AB-ülésen Emil Boc miniszterelnök és Roberta Anastase, a képviselőház elnöke a folytatás mellett, míg Mircea Geoană, a szenátus elnöke ez ellen érvelt.
Emil Boc azért fordult az alkotmánybírákhoz, mivel úgy véli, hogy a két intézmény közti konfliktus megszűnt azzal, hogy a parlament plénuma felvette a napirendi pontok közé a felelősségvállalást, illetve a miniszterelnök bejelentette a felelősségvállalás tényét, és az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be ennek kapcsán.
Mircea Geoană ezzel szemben azon a véleményen van, hogy egy olyan törvény esetén, amelyet az Alkotmánybíróság két ízben is alkotmányellenesnek ítélt meg, a miniszterelnöknek a felelősségvállalás visszavonása mellett kell döntenie, és a két ház bizottságainak meg kell állapítaniuk, hogy a felelősségvállalás törvényellenes, így az ellenzék által ennek kapcsán benyújtott bizalmatlansági indítvány tárgytalan.
www.nyugatijelen.com, Erdély.ma

2010. december 14.

Elfogadva az oktatási törvény
A román parlament elfogadta kedden az oktatási törvénytervezetet, miután úgy döntött, folytatja a korábban félbeszakadt felelősségvállalási folyamatot, és az ellenzék visszavonta a beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
A PD-L és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció, amely a parlamentben a függetlenek és a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőinek támogatását is élvezi, a képviselőház és szenátus együttes ülésén megszavazta, hogy a korábban elkezdett felelősségvállalási folyamat – amely az alkotmánybíróság elé vitt jogi vita miatt szakadt meg – folytatódhat.
Elfogadottnak minősül az oktatási törvény, amelyért a kormány felelősséget vállalt – jelentette ki Roberta Anastase házelnök azok után, hogy 22 liberális képviselő vonta vissza aláírását a kormány ellen emiatt a törvény miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról. “Következésképpen nem lesz szavazás a bizalmatlansági indítványról, tehát a kormány felelősségvállalása érvényes” – jelentette ki Anastase. erdon.ro

2010. december 15.

Nem a politikusoknak, hanem a gyermekeknek van szükségük jó oktatási törvényre
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden a parlament két házának együttes ülésén kijelentette: nem a politikusoknak van szükségük jó oktatási törvényre, hanem a gyermekeknek, függetlenül attól, hogy többségi vagy kisebbségi gyermekekről van szó.
„Válaszolni szeretnék arra, amit Ludovic Orban képviselő úr mondott. Utalt az RMDSZ-re, azt követően, hogy előtte már sokan céloztak az RMDSZ érdekeire. Képviselő úr, nem nekünk, nem az RMDSZ-nek érdeke az oktatási törvény, mert mi elvégeztük az iskolát, elvégeztük az egyetemet is. Magatartásából ítélve önnek van végső soron szüksége az oktatási törvényre. A mi szemszögünkből a román gyermekeknek és a magyar gyermekeknek, a többségi és kisebbségi gyermekeknek egyaránt szükségük van jó oktatási törvényre. Nem az RMDSZ, vagy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), stb. politikusainak van szükségük erre” – nyilatkozta Markó Béla.
Markó arra kérte az ellenzékhez tartozó parlamenti képviselőket, ne utalgassanak a házbizottságok döntéseire, hogy elfogadják-e vagy sem a bizalmatlansági indítványt.
„A plénum joga elfogadni vagy elutasítani a bizalmatlansági indítványt. Mi vagyunk a nép képviselői: a szenátorok és a képviselők. Az állandó tanács a szenátus adminisztratív vezetősége, csak ennyi” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Az oktatási törvény, amelyért a kormány felelősséget vállalt, elfogadottnak minősül, miután a liberálisok visszavonták aláírásaikat a bizalmatlansági indítványról – jelentette be kedden Roberta Anastase alsóházi elnök.
Mediafax, Nyugati Jelen (Arad)

2010. december 15.

Procedurális trükkel fogadták el a tanügyi törvényt – Két másikért felelősséget vállalt a kormány
Szóváltásokkal tarkított közös ülést tartott tegnap a bukaresti parlament két háza, amelyen a kabinet felelősséget vállalt az egységes közalkalmazotti bértörvényért és az új bértábláért. Előzőleg az ellenzéki szociáldemokraták közölték, hogy nem vesznek részt a plenáris ülésen, aminek napirendjére felkerült a tanügyi törvény, a Nemzeti Liberális Párt honatyái pedig egyenként bejelentették, hogy visszavonják aláírásukat arról a bizalmatlansági indítványról, amit jó egy hónapja nyújtottak be a kormány ellen, amikor az felelősséget vállalt az új tanügyi törvényért.
Felelősségvállalás esetén az így előterjesztett jogszabály elfogadottnak tekintendő, ha a kormány ellen nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, vagy erre nem mond igent a törvényhozók fele és még egyvalaki. A tanügyi törvény esetében az első variáns állt elő a liberálisok visszavonulását követően, így Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette, hogy a Boc-Markó-komány által előterjesztett –kisebbségi szempontból az eddiginél kedvezőbb, de még mindig diszkriminatív – jogszabályt vita és szavazás nélkül elfogadta a parlament. Már csak az államfői aláírás van hátra. Erre az NLP vonult ki a teremből, ugyanis az alkotmánybírósági állásfoglalás teljes figyelmen kívül hagyásának tekintik a felelősségvállalási procedúra folytatását. A szabadelvűek felsőházi frakcióját vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátor azt is közölte, hogy pártja az Alkotmánybíróságon tesz panaszt az eljárás miatt. Ugyanezt helyez kilátásba, még a kormányoldal trükközése előtt, az SZDP nevében Mircea Geoană felsőházi elnök.
A szocdemek közben belső hatalmi harcukkal voltak elfoglalva: hétfőn az ellenzéki alakulat országos vezetősége hat hónapra felfüggesztette a volt pártelnök Geoană tagságát. Az exkülügyminiszter és volt államfőjelölt nyilatkozatháborúba keveredett Victor Ponta jelenlegi SZDP-elnökkel, kölcsönösen egymást hibáztatták azért, hogy a tavalyi elnökválasztáson kikapott Geoană, amiben közrejátszott a milliárdos sikkasztással vádolt „üzletemberhez”, Sorin Ovidiu Vântuhoz fűződő jó kapcsolata is.
A törvényhozás ellenzéki pártjai ugyancsak hétfőn megállapodtak abban, hogy a bértörvény miatti felelősségvállalást sem hagyják bizalmatlansági indítvány nélkül, és mindent megtesznek azért, hogy ennek a szavazására már ne kerülhessen sor ebben az évben. Azt akarják elérni ugyanis, hogy a kormány visszapótolja a közalkalmazotti bérekből júliusban levágott 25 százalékot, és a kiegészített fizetésre alkalmazzák az új bértáblát. A nyári bérelvonásról rendelkező törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a csökkentés 2010. december 31-éig érvényes. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. december 15.

Kitörés az ördögi körből? (Oktatási törvény)
Elfogadottnak tekinthető az oktatási törvény, amelyért a kormány korábban felelősséget vállalt — jelentette be tegnap Roberta Anastase képviselőházi elnök a parlament két házának tegnapi együttes ülésén.
A törvényhozó testület ezt megelőzően a gyorsított eljárás folytatása mellett döntött. Minthogy a Nemzeti Liberális Párt honatyái visszavonták aláírásukat a korábban beterjesztett bizalmatlansági indítványról, a szükséges támogatottság hiányában az indítvány érvénytelenné vált, nem lehet bizalmi szavazást tartani. A tanügyi törvény kálváriája azonban ezzel korántsem ért véget: az ellenzék ugyanis jelezte, az alkotmánybírósághoz fordul.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási törvényt felelősségvállalás révén kívánta elfogadni a kormány, miután a jogszabály vitája a szenátus oktatási bizottságában elakadt. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy az így parlament elé terjesztett tervezetről nem tartanak parlamenti vitát, de az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormánnyal szemben. Emil Boc miniszterelnök a kormány nevében a parlament előtt felelősséget is vállalt a jogszabályért, az ellenzéki szociáldemokrata és liberális honatyák pedig bizalmatlansági indítványt nyújtottak be. Ennek megvitatására azonban nem kerülhetett sor, mert időközben az alkotmánybíróság Mircea Geoană szociáldemokrata szenátusi elnök panaszára válaszolva meglehetősen kétértelmű döntésében úgy ítélte meg, indokolatlan a gyorsított eljárás. Később pontosított a testület, és közölte: a felelősségvállalási folyamat leállítása nem tartozik hatáskörébe. Ezért annak folytatásáról döntött a kabinet, ezt erősítették meg tegnap a parlament két házának együttes ülésén, felülbírálva a házbizottságok ugyancsak tegnapi döntését, mely szerint a jogszabályt visszaküldik a kormánynak. Mivel időközben a liberálisok visszavonták aláírásukat az indítványról — nem gondolták meg magukat, csak éppen nem szeretnék ily módon is hitelesíteni a felelősségvállalási eljárást —, a dokumentum érvénytelenné vált, a gyorsított eljárás pedig tegnap a parlamentben lezárult, a jogszabály elfogadottnak tekinthető. Az ellenzéknek két nap áll rendelkezésére, hogy megtámadja azt az alkotmánybíróságon, ha nem él ezzel a lehetőséggel, már csak Traian Băsescu államfőnek kell kihirdetnie a jogszabályt, hogy az érvénybe lépjen. Ezzel nem is lenne gond, az államfő ugyanis tegnapi nyilatkozatában is megerősítette, hogy támogatja a jogszabályt, mégsem valószínű, hogy ilyen gördülékenyen alakul a törvény további sorsa, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői ugyanis közölték: a taláros testülethez fordulnak, mivel elfogadhatatlannak tartják a kormány eljárását. A Daniel Funeriu oktatási miniszter nevéhez fűződő törvény elfogadását az RMDSZ szorgalmazta leginkább, hiszen számos olyan előírást tartalmaz, amely kedvező a nemzeti kisebbségek számára. A törvény legfontosabb előírásai közé tartozik a decentralizáció, a helyi közösség kezébe kerül az oktatási intézmények irányítása, Románia földrajzát és történelmét anyanyelvükön tanulhatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, a román nyelvet és irodalmat sajátos tanterv szerint tanítják
Fracádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

lapozás: 1-30 | 31-40